Tippek a problémamentes vásárláshoz

Az Európában mindenki által ismert nagy márkák választékában nincsenek ilyen kategóriájú gépek. A kevés kivétel ára pedig nehezen megfizethető, vagy a kihasználtság hiánya miatt nem érdemes rá annyit áldozni.

A kínai, indiai, és más fejlődő országok termékei egyelőre még újonnan sem hasonlíthatók össze egy használt, akár több tíz éves japán kistraktorral sem minőségileg, sem ergonómiailag, sem szolgáltatásaik vagy működési kultúrájuk szempontjából.

Szinte nincs ember a világon, akin ne hordana minden nap legalább egy darab kínai ruhadarabot, nem ritkán minden ruhadarabunk onnan származik. Ezzel nincs is semmi gond, a legtöbb világmárka rendelkezik gyárakkal Kínában, termelésük jelentős, nem ritkán teljes része Kínából származik. Nyugodtan kijelenthető, hogy minőségi gondokkal egy rendes minőségi kontrollal rendelkező ruhagyár termékei között nem találkozni. Japán ruhaüzleteiben is szinte csak kínai termékeket találni. Azonban egy, azaz egy kínai, indiai, vagy más fejlődő országból származó traktormárka termékeibe sem ütközik az ember Japánban. Egyelőre nem találni olyan embert Európában sem, aki a japán autó, vagy motorkerékpár helyett kínait választana. Bár fejlődésük kétségtelen tény, de még hosszú évekig, évtizedekig nem fognak tudni olyan áttörést hozni, mint ami a ruhaiparban tapasztalható.

Amiben az új nem japán gépek jobbak, az a fényezés, és a gumik állapota. Ha az új gép mellé egy frissen fényezett és új gumikkal szerelt, de használt, akár 20 éves japán kistraktort állítunk, akkor nincs ember, legyen az hozzáértő, vagy laikus, aki ne a japánt választaná.

Jogos ugyan az emberek aggodalma a használt japán kistraktorok alkatrészellátásával kapcsolatban, de a tapasztalatok szerint egy fejlődő országban készült új traktor alkatrészellátása sem egyszerűbb. Minden, tehát minden alkatrész beszerezhető a japán kistraktorokhoz, ha bizonyos esetekben új nem is, de bontott alkatrész biztosan. Természetesen tudomásul kell venni, hogy az alkatrészárak az új japán autókéhoz hasonlóan magas. Fontos viszont azt is hozzátenni, hogy a japán kistraktorok megbízhatósága is a japán autókéhoz hasonló. Rendeltetésszerű használat és a szerviz periódusok betartása mellett szűrőkön és olajon kívül nem kell drága alkatrészek meghibásodására számítani.

Japánban a traktorokat csak rizstermelésnél használják. Az ország északi részén egyszer, a déli részeken kétszer is termő rizs évi átlag 50-60 üzemórányi munkát ad a traktoroknak. Jellemzően az északi részen nagyobb területeken dolgoznak a traktorok, itt nem ritkák a 80-100 lóerős gépek sem. Ilyen traktorokkal az ország középső, vagy déli részén nem lehet találkozni. Az erdős, hegyes területeken kívül csak városokat lehet látni, ezek szélén mint kiskertek sorakoznak a rizsföldek. A rizsföldek gyakran csupán 1000 m² körüli méretűek, ezen a területen dolgozik egy kistraktor. A traktorok Japánban töltött életüket csak talajmarózással töltik. A talajmarózás a hajtáslánc számára nem megterhelő feladat, a dízelmotor és a hajtás állandó fordulaton dolgozik. A japán farmer a traktorral együtt válik meg a talajmarótól is, ezért az a legtöbb esetben a traktor felár nélküli tartozéka. A számunkra furcsa formájú késekkel szerelt talajmarók itt Európában is tökéletesen helytállnak.

Egy japán gazda ritkán használja 1000 üzemóránál tovább a kistraktort, az állami támogatás miatt könnyen megteheti, hogy újra váltson. Nem ritkán már 100-200 üzemóra használat után megteszi ezt, ilyenkor az ok valószínűleg az alul, vagy túlméretezett kistraktor ideális teljesítményű gépre való cseréje. Persze az is előfordul, hogy valaki 1500-2000 üzemórán keresztül használ egy kistraktort, de megijedni egy óraállástól sem kell. Egy 1000 üzemórát használt vízhűtéses dízel kistraktor elhasználtságát egy körülbelül 50.000 kilométert futott teherautóéhoz lehet hasonlítani. A legtöbb kistraktoron csak az akkumulátorok és szűrők nem az eredetiek. Persze az eltelt évek nem múlnak el nyomtalanul, a párás környezet és az erős napsugárzás megteszi hatását. Gyakran látni kimattult műanyag alkatrészeket, fényezést, felületi korrózió nyomait, kirepedezett üléshuzatokat. Az eredeti gumiabroncsok is gyakran ki vannak repedezve, bár a futófelület még szinte újszerű. Szerencsére ezek mind könnyen cserélhető, problémamentesen javítható tételek.

Előfordul, hogy egy traktor üzemóra számlálója feltűnően kis számot mutat. Ilyenkor az európai használtautó vásárlási tapasztalatok miatt a legtöbben csalásra, az óra visszatekerésére gondolnak. Nem mondható, hogy Japánban nincs bűnözés, bár jó lenne, ha Európában is csak hasonló mértékű lenne. Senkinek nem jut eszébe, hogy számukra jelentőségtelen értékű kistraktorok mérőórájának tekergetésével bíbelődjön. Az ok prózaibb. A kis óraszám főleg a 10-15 lóerős gépek között fordul elő. Ezek mérőórája ugyanis többnyire csak három karakteres, azaz 1000 üzemóránál átfordul. Elképzelhetetlen azonban, hogy ez többször is megtörténne. A nagyobb gépek 4 karakteres óráit látva ez nyugodtan kijelenthető. 25 lóerő alatt szinte lehetetlen 2000 óránál többet használt gépet találni.

A legjobb persze egy új japán kistraktor lenne, azonban 80-90%-os állapotú használtat akár 30%-os áron is meg lehet venni Európában. A japán embert egyszerűen nem érdekli már a régi kistraktor, ezért lehet ilyen olcsón hozzájutni. A leadott gépnek sosincs második gazdája Japánban, akkor sem kellene már senkinek, ha ingyen juthatna hozzá. Talán meglepő, ha a lapos tévékhez hasonlítja őket az ember, de Európa szerte mindenki szívesebben fizet egy új lapos tévéért akár 1000 Eurót, mint egy használt, hagyományos dobozosért 20-at. Pedig a dobozoson is hibátlanul meg lehet nézni egy szombat esti filmet. Ennek ellenére ha megteheti, akkor megveszi a laposat. A japánok pedig megtehetik, hogy az újat válasszák, és meg is teszik. Ennek köszönhető, hogy ilyen számban kerülnek ki a használt, még jó állapotú traktorok az országból, és világszerte, Chilétől Ausztráliáig, Thaiföldtől Egyiptomig, az USA-tól Európáig mindenütt keresik, és használják őket.